Porció vendéglő

Kopottasságában is hangulatosnak mondható vendéglő a város szívében. A csempepadló kissé rideg, de tetszetősek a Monarchia-korabeli faliórák, a berámázott fotók a századfordulós Almádiról, s a falra szerelt polcon felsorakoztatott söröskorsók. A tévéről le tudnánk mondani, nem illik az összképbe. Az étlap kiállítása igénytelen, a cégtáblára is ráférne a felújítás.

Hagyományos magyar konyhát visznek. Kínálnak többek között Újházi tyúklevest, Jókai bablevest, májgaluskalevest, rántott kacsamájat, sült kacsacombot, harcsapaprikást túrós csuszával, fogasfilét kapormártással és krokettel, rántott velőt, óvári szeletet, lecsós sertésszeletet, töltött, majd kirántott húsféléket, palacsintákat, gesztenyepürét és császármorzsát.

A halászlé nem élvezhetetlen, de a hal nem meggyőzően friss, a lé uszadékos, jó lenne, ha nem ez a szint számítana a magyar vendéglátás átlagteljesítményének. Gyenge minőségű kenyeret adnak hozzá. A velővel töltött gomba ízletes, egyszerű minőségű mirelit hasábburgonyát és kötelességszerű tartárt adnak mellé. A bakonyi ponty gombamártása javítható, a hal hasonló a halászlében találthoz, nem élvezhetetlen, de nem kellően friss, ami főként a bőr alatti zsiradékon érződik. A galuska ízre, állagra egyaránt rendben van.

A kiszolgálás egykedvű, motiválatlan, szívélyesnek aligha mondható, formálisan viszont udvarias. A csapolt Gösser savanyú, romlott, ellenkezés nélkül kicserélik palackosra.

A borválaszték szerény és kommersz, nem is tüntetik fel a borok termelőit. A Heineken portfólió sörei közül kínálnak néhányat, csapon Sopronit és Gössert tartanak. Az import tömegtermelésű töményitalok mellett a pálinkák jelentenek némi felüdülést, de az itallap ezek gyártóiról sem árul el semmit.

Értékelés

Összélmény: 3 pont

Konyha: 3 pont

Atmoszféra: 4 pont

Kiszolgálás: 3 pont