Helyi idegenvezetőim szerint a Bucin Salas Temerin egyik magyar tulajdonban levő étterme, de erre semmi nem utal: a Facebook oldalukon csak szerbül kommunikálnak, a pincér sem tud magyarul, az étlap szerb és angol nyelven rögzíti az információkat. A beltér rendezett, kissé jellegtelen, de a kerthelység nagyon hangulatos. Nádtetős asztalok, udvari kemence, buja növényzet, gémes kút, ápolt muskátlik talicskát formázó virágtartókban. Az asztalon sajnos nem cserélik időben a vágott virágot a vázában.
Az étlapon magyar és szerb ételek sorakoznak. Az általunk rendelt vagy rendelni kívánt fogások mellett kínálnak többek között töltött gombát, sac-ban (ejts szács, a diszkoszhoz hasonló eszköz, amiben hosszan hőkezelnek az alapanyagokat) és roston készült húsokat, karadorde szeletet, mátrainak mondott töltött sertéshúst, palócnak nevezett fokhagymás szeletet, mélysütött pontyot, harcsát, kecsegét, sügért, pisztrángot, valamint palacsintákat és „házi süteményt”.
Az árak kedvezőek. Előételek átszámolva 900 és 1350, levesek 600 és 900, hatalmas adag, sokszor akár két főre is elegendő főételek körettel együtt 1800 és 3900, desszertek 450 és 750 forint között kaphatók.
Az étlapon szereplő ételek jelentős részével nem tudtak szolgálni, lényegében amit kinéztünk magunknak (halászlé, pacal, székely gulyás, báránypaprikás, babból készült egytálétel) abból semmi nem volt. A vegyes húsos tálon kiszárított, élvezhetetlen fokhagymás sertésmáj, átlagos csevap és pljeszkavica, nem kellően szaftos sertéstarja, karaj, hasalja és csirkemell. A sült krumpli kockára vágott, házias, átlagos. A kenyér nagyipari, de friss, élvezetes, adnak mellé „proja”-t, egy szerb specialitást, kukoricalisztből sütött pogácsaszerűséget, ami kifejezetten finom, ezzel enyhítjük éhségünket a hosszúra nyúló várakozás alatt. Rendkívül bosszantó, hogy míg az ételekre egy órát várunk, a sültes tálon a húsok langyosak, magyarán az elkészült étel ott várta a tálalón jó ideig, hogy elénk kerüljön. A muckalica korrekt, élvezetes. A mirelitnek tűnő szilvásgombócot tejszínhabbal és egy szelet sárgadinnyével szolgálták fel.
A kiszolgálás jó kedélyű, udvarias, de figyelmesnek aligha mondható, nem könnyű felhívni a vendégnek a felszolgáló figyelmét magára. A „megvárakoztatott”, nem kellően meleg húsokhoz kért ajvár is lassan érkezik.
Itallap nincs, a szerb nyelvet uraló társaim kiderítik, hogy van háromféle Kovacevic-boruk és néhány helyi nagyipari sörük.
Online kapcsolatfelvételre messengeren keresztül van lehetőség
Értékelés
Összélmény: 3 pont
Konyha: 3 pont
Atmoszféra: 4,5 pont
Kiszolgálás: 3 pont