La Maison de Caroline

Megnyerő atmoszférájú étterem a „La Maison de Caroline” nevű igényes butikhotel szuterén szintjén. Századfordulós kredenc, igényes, régies súlyos székek, fehér abrosz. A plafonon hangulatos díszgerendázat. Az asztalon elegáns kis vázában szalmavirág. Elegáns, de feszengés-mentes környezet. Kellemes háttérzene szól.

Az étlap az olasz, a spanyol, a nemzetközi és a román konyha fogásait kínálja. Tapas bárként határozzák meg magukat, de klasszikus éttermi fogások is szerepelnek a választékban. A fő profilba illő ciopino (olasz hal- és tengeri herkentyű-leves) mellett kínálnak napi levest és napi csorbát is, továbbá négysajtos sertésszűzet, sörben pácolt sertésoldalast, süllőt paszternákpürével, pastak-kat. A tapasok között a spanyol klasszikusok során túl (tortilla, sült krumpli aioli-val, többféle rák, tintahal, empanada) „román tapasként” zsíros kenyeret, valamint tempurázott zöldségeket, grillezett camembert-t. Minőségi, friss alapanyagokkal dolgoznak, szépen tálalnak.

Az árak értékarányosak. A Ciopino-t leszámítva a levesek és a napi desszert, valamint néhány egyszerűbb tapa alig haladja meg az 1000 forintnak megfelelő lej-összeget, pasta-k ára 2000 és 3000, főételeké körettel együtt számolva 2000 és 4000 forint között mozog.

Szendvicskék sajtkrémmel, sonkával, avokádóval: jó ízű, helyben készült sonkás sajtkrémmel megkent avokádós szendvicskék. (Lám, nem árt alaposabban uralni a román nyelvet, eme egyszerű kis előétel úgy került a rendelésbe, hogy a tartine-t kis tarte-nak véltem, miközben apró szendvicset jelent.) Vegyes haltál egy személyre: a haltálon friss tenger gyümölcsei megfelelően hőkezelve, jó ízű volt a kagyló, kellemesen pörzses tintahal, nem rágósak, ízletesek a polipcsápok. A lazac átsült teljesen, de nem volt élvezhetetlen. A köretet a vendég választja, aszalt paradicsomos articsókás krumplit és roston sült zöldségeket rendeltem. A krumpli finom volt és ötletes, a zöldség tisztességesen átsütött padlizsánt, cukkinit, laskagombát, lilahagymát és paradicsomot fedett. Ezek fűszerezését a vendégre bízták, sózni sem sózták. Kértem olívaolajat is, ez minőségi, márkás olaj volt. Desszertem  „Coeur de framboise” névre hallgatott, ami fehércsoki lávát takart, az elnevezésnek megfelelően málna belsővel. Ízletes, szépen sikerült, belül szépen folyós málnás fehércsoki-lávát kaptam, ribizlivel és ehető virágokkal tálalva.

A kiszolgálás kedves, mosolygós.

A borlap átlag feletti, több mint 60 tételt kínálnak elsősorban Erdélyből és a Kárpátokon túlról, köztük a legjelentősebb erdélyi magyar borászatoktól is (Balla Géza, Kárásztelek, Nachbil). Import áru csak a habzó kategóriában jelenik meg. A borok több mint felét kimérik pohárra. Tartanak néhány kézműves sört és kiemelkedő töményitalt is.

Értékelés

Összélmény: 4,75 pont

Konyha: 4,5 pont

Atmoszféra: 4,75 pont

Kiszolgálás: 5 pont