Smarni étterem

A kétezres évek második felében nyitott, elegáns, színvonalas gluténmentes étterem, a Wass Albert szobor tőszomszédságában, közel a királyi kastélyhoz és a Szabadság téri HÉV-megállóhoz. Az épület kívülről hívogató, belülről meghitt, a dekoráció jól eltalált, az asztalon szép ívű vázában hóimitáción fenyőtoboz, valamint érthetetlen módon, formára is menzába illő ipari borslisztszóró. Az étterem színvonalához a borsdaráló jobban passzolna. A zöld növények és ötletes világítótestek is hozzátesznek az összességében megnyerő dizájnhoz.

Magyar és nemzetközi konyhát visznek, változatos alapanyagokra támaszkodva. Ha nem lenne kiírva, hogy gluténmentes a hely, nem jönnénk rá, sem az ételválaszték böngészésekor, sem a kóstolás során, ami önmagában is szép teljesítmény. Kínálnak többek között vaddisznó rillette-et fügével, salátával, házi kaláccsal, vaddisznógulyást beluga lencsével, mustárral, ököruszálylevest grízgaluskával, harcsapaprikást mangalicapörcös túrós csuszával, padron paprikával és aszalt paradicsommal, kacsacombot zúzájával, káposztás dödöllével és vörösboros szilvával, bárányfartőt kápiás hajdina-rizottóval, savanyított shimej gombával és mángolddal. Nem hiányzik az étlapról a gödöllői csirkecomb helyi átirata, s persze a smarni (császármorzsa) sem.

A „garnéla-tempura, guacamole, babropogós” korrekt előétel, a tempura panírja nem követi a klasszikus receptúrát, vastagabb annál, de ízletes, a rák friss, jó hozzá a saláta. A guacamole homogén, pépes, rusztikusabban meggyőzőbb lenne, persze úgy nehezebb esztétikusan tálalni. Ízre nem rossz, nem is átütő. A sült habgaluskával, fahéjas crumble-lel és marinált szilvával kínált szilvaleves ötletes, ízre-állagra egyaránt meggyőző, akárcsak a jól sikerült a gyömbéres sárgarépaleves, amit sült csicseriborsóval és céklachips-szel tálalnak. Szemre, ízre, állagra egyaránt remek fogásnak bizonyult az édesburgonyapürével, narancsos édesköménnyel, brokkolival és quinoa-fasírttal körített sült pisztrángfilé. Zárásképpen répatorta-pohárdesszertet rendeltünk, aminek érdekes módon panna cotta képezte az alapját, rajta a tulajdonképpeni répatorta, rusztikusan darabokra törve, a zabkeksz s a passiómártás. Élvezetes desszert.

A magasabb rangúnak tűnő felszolgáló, aki velünk foglalkozott kifogástalanul teszi a dolgát, segítőkész, udvarias, kedves, felkészült. Hölgy társában, akitől csak valami apróságot kértünk, kevesebb motiváció mutatkozott, szívélyesség tekintetében is elmarad kollegájától.

Közel harminc, jól összeválogatott bort kínálnak, melyek felét decire is kimérik. Több érdekes tételt is választékba vettek, ezek még a magyar borpaletta permanens színesedését intenzíven követők számára is újdonságélményt jelenthetnek. A sörök nagyipariak, a tömények között több prémium tétel is akad, leginkább a kiváló békéscsabai Árpád pálinkák érdemelnek figyelmet.

Értékelés

Összélmény: 4,75 pont

Konyha: 4,75 pont

Atmoszféra: 5 pont

Kiszolgálás: 4,75 pont