Főút melletti étterem Marzsinán, azon a tizenvalahány kilométeres útszakaszon, mely hiányzik még a Budapestet Nagyszebennel összekötő autópályából. A helynek hatalmas parkolója van, praktikus megoldás itt megállni útközben. Marzsina közel ezer lelkes bánsági falu, a legutóbbi népszámláláson 977 lakosából 907-en vallották magukat románnak s mindössze 19-en magyarnak. A beltér kissé rideg, intimitásmentes, szürke plafon, padlócsempe, kisebb asztalok körül a műfajon belül jobbacskának mondható műanyag székek. A falon fotók, főként ételekről. Az asztalon kommersz olaj-ecet, borslisztszóró. Télen-nyáron egyaránt teraszt is üzemeltetnek, ahol többnyire az ételfogyasztásról lemondó vendégkör szívja a cigarettáját az ital mellett.
A kínálat szerény. Klasszikus csorbák és roston sült húsok képezik a választékot, azonbelül is csak csirkemell, sertéstarja és miccs. Az étlap szerkesztői egyes ételek nevét németül és angolul is közlik, a miccset érdekes módon „cevapcicinek” fordítják, holott az egy hasonló, de más karakterű étel. Van még csülkös bab és túrófánk.
Az árak kedvezőek, az adagok nagyok. Levesek ára átszámolva 1100 és 1300, főételeké körettel együtt 1200 és 2000 forint között mozog. A túrófánk meglepő módon 1600 forint, ennyiért csúcsdesszerteket is lehet kapni az anyaországban.
A Mocanita Steak House konyhájáról nem egyszerű értékelést írni, nehéz ugyanis elvonatkoztatni attól a hatalmas szakadéktól, ami a hely neve és külső imidzse illetve a valóság között van. Ez a hely ugyanis nem steak house. Még annyira sem, hogy legalább egyetlen marhasteakjük legyen. Mi több, még a burger betétjét sem marhahúsból sütik, de még csak nem is darált húsból, hanem sült csirkemellet vagy tarját tesznek a buciba, előbbiből lehet rántva is kérni a húst. Mindazonáltal, ha csak azt nézzük, ami a tányérra kerül, és elvonatkoztatunk előzetes elvárásainktól, akkor a helyzet nem annyira tragikus, mint azt az előbbiekből gondolnánk. A húsokat ugyanis – bár ezzel nem kérkednek – faszénparázson sütik, éreztük a tipikus füstös ízt rajtuk. A sertésflekkennek nem klopfolják ki a lelkét, a csirke sem élvezhetetlen, de azt kissé kiszárították. A levesek átlagosak, élvezhetőek, ettünk pacal-, zöldség- és marhacsorbát. Egyik sem volt kiugróan jó, de rossz sem, tisztes házias minőséget nyújtanak. A burgerként árult étel lényegében szendvics, amerikai stílusú buciban, az étlap ígérete, miszerint krumplival tálalják a burgerbe tett pár szál sült krumpliban tárgyiasul. A miccs viszont nagy és finom, messze átlag feletti, akkor is, ha egyik-másik itt-ott kissé odakapott. A savanyú uborka elfogadható, a pritamin kevésbé. A sült krumpli mirelit, korrektül megsütve.
A kiszolgálás kedves, bár figyelmetlen, egy italt nem hoznak ki, pedig beígérik.
Az italkínálat kommersz, legyen szó sörökről, borokról vagy töményekről. Csak nagyipari sörük van, a műfajon belül is csak tömegáru, az itallapon borok és tömények nem szerepelnek, van egy-két boruk kiállítva a polcra, azok közül az egyik, bár nagypincészettől való, de komolyabb tétel. A tömények is a polcról válogathatóak, ezek mind tömegtermékek.
Online kapcsolatfelvételre a Facebook-oldalon keresztül, messengeren van lehetőség.
https://www.facebook.com/Steakhouse-Restaurant-Mocanita-107602170758861/
Értékelés
Összélmény: 3,5 pont
Konyha: 3,25 pont
Atmoszféra: 3,5 pont
Kiszolgálás: 4 pont