Minden elemében jól kitalált, rendkívül hangulatos, street food-ra és pub-ételekre specializálódott vendéglátóegység a város központjában. A falakon jópofa képek ruhába öltöztetett, borospoharat vagy ételt tartó szarvasmarhákról, sertésről és kakasról, továbbá jól sikerült freskók Székelyudvarhely ikonikus épületeiről. „Cseh kocsmákat idéző, de mégis udvarhelyi, tágas belső térrel, pofás udvarral adunk otthont kulturált italozásnak a hozzá illő sör- és borkorcsolyákkal, meghitt baráti beszélgetéseknek minőségi ételkínálattal. Mindezt megfűszerezzük egy-egy hangulatos jazz vagy blues koncerttel, esetleg előadással és egyéb kulturális, kulináris eseménnyel. (…)” – olvashatjuk a honlapon. A mosdó unisex, ehhez képest különösen meglepő, hogy belülről nem zárható, ez az egyetlen kritikai megjegyzés a tárgyi környezettel kapcsolatban. Hajópadló, látványos korszerű világítótestek, blues háttérzene, az asztalokon élő virág teszi barátságossá, otthonossá az atmoszférát. Jó itt lenni.
A népszerű pub food fogásokból álló napi menü, a burgerek, saláták és sörkorcsolyák (tepertő, tepertőkrém, rántott-töltött jalapeno, sajttál, nachos) mellett kínálnak hagyományos főételeket is, így többek között bőrén sült süllőfilét zellerpürével, párolt brokkolival, pirított mandulaforgáccsal és kapros vajmártással, sertésszüzet burgonyapürével, baconba tekert zöldbabbal és mézes fokhagymás mártással, sertésoldalast, továbbá kacsacombot polentával és áfonyamártással, desszertként túrófánkot, valamint lávasütit.
Rendeltem egy napi menüt, mely úgy áll össze, hogy két napi levesből, valamint hetente változó ötféle főételből lehet választani. Ára 30 lej, azaz kb. 2400 forint. Ottjártam idején erdei gyümölcslevessel és gombakrémlevessel várták az ebédelőket, az utóbbira esett a választásom, mely nemcsak kedvező árú menüben, hanem abszolút értelemben is korrektnek bizonyult ízre, állagra egyaránt, tetejére pirított gomba és némi parmezán került. Termesztett csiperkéből készült, de ez mondhatni természetes ebben a kategóriában. A második fogás kiválasztása okozott némi dilemmát, hiszen a könnyen elengedhető grillezett préselt csülök és rántott sajt mellett kínáltak debreceni kolbászt, BBQ sertésbordát (ez alatt oldalast kell érteni Székelyföldön) és fish and chipset is, ami végül győzött. Menüben rendben volt, így foglalhatom össze, a hal nem pangasius, hanem tőkehal, szaftos, élvezhető, a sült krumpli egyszerűbb mirelit, megfelelően megsütve, a majonéz jobbacska készterméknek tűnt. Egy kis balzsamos salátalevél-egyveleget is tettek a hal és a burgonya mellé. Az már zavaró viszont, hogy az asztalra tett olívaolaj nemcsak gyenge minőségű pomace, de avas is. Kértem a menü mellett egy „Jamburgert”, elvégre ez a fő profil, mely sötétbarna, festett zsemlében érkezett, megfelelő nagyságú húspogácsával, amit nem sütöttek túl. Tisztes produkció volt, kár, hogy a mellé adott coleslaw salátára alig került majonézes mártás. (Teszt időpontja: 2025. február 19.)
A kiszolgálás udvarias és gyors.
Jobbacska nagyipari multisöröket tartanak csapon, háromféle Staroprament, Franziskaner szűretlen búzát, világos és barna Leffe-t, valamint Hoegardent, palackban e sörök mellett Becks-et és Stella Artois-t. Kézműves söreik rendszeresen változnak, erről a felszolgálót kell kérdezni. Két tucatnyi bort tartanak, belsőmagyarországi, erdélyi és import tételeket, melyek felét pohárra is kimérik. Figyelemre méltó a töményválaszték, különösen a whisky szortiment erős, de a helyi, csúcsminőséget produkáló Jamy-pálinkákat is öröm volt felfedezni a kínálatban. Az igényes kiállítású itallapot stílszerűen József Attila idézetekkel tűzdelték.
Értékelés
Összélmény: 4,5 pont
Konyha: 4,25 pont
Italválaszték: 4,75 pont
Atmoszféra: 5+ pont
Kiszolgálás: 4,5 pont