Forró Motel & Bauer bisztró

A röszkei határátkelőtől öt kilométerre fekszik a Forró Motel – Bauer bisztró. A beltér barátságos, hangulatos, otthonos, a terítés igényes. Az asztalra borslisztszórót helyeztek, de kérésre hoznak borsdarálót is. Mint megtudtam, a helyet a Forró család üzemelteti. Útmelletti családi vendéglőként kezdték 1988-ban, mely az elmúlt évtizedek során fokozatosan nőtte ki magát a mai komplexummá, mely integrál rendezvénytermet, kempinget, kiadható szobákat és lovas udvart is. A bisztró kreatív séfje Forró Balázs, aki negyedik generáció már a szakmában. Balázs húga, Forró Enikő a fazekas szakmát tanulja, azt tervezik, hogy az étterem teljes tányér- és kávéscsésze-készletét lecserélik egy egyedi, saját kollekcióra. Megtudhattam azt is, hogy fontos szempont számukra a környezettudatosság. Több, mint 12 éve szereltek fel az egyik tetőfelületükre egy napkollektort, saját fúrt kút látja el az éttermet és panziót ivóvízzel, professzionális vízszűrőrendszerük is van. A folyamat legvégén a szennyvíz egy saját biológiai szennyvíztisztítóba kerül, majd locsolóvíz formájában kerül vissza a természetbe. A napkollektor helyét időközben egy napelem-rendszer vette át, amely szinte teljesen fedezi éves energiafelhasználásukat, és a céges elektromosautók töltését.

Az étlap szezonálisan változik. Hevesi Attila és Bakró Gábor séfek a házias ízekért felelnek. A dicséretesen összefogott és átgondolt étlap a klasszikus magyar konyha fogásaira épül. Kínálnak két előételt, három levest, kilenc főételt a libasülttől a panko morzsás pontyból készült fish and chipsen át a batátapürével körített, vákuum alatt készült borsos sertésszűzig, ötféle hosszú kelesztésű pizzát, két pasta-t és két desszertet.

Előételképpen a „kencefice a kamrából” elnevezésű fogást választottam, mely az étlap leírása szerint szezonális kenegetőt fed. Szépen tálalt padlizsánkrémet kaptam, esztétikus, igényes kerámián. A krém selymes volt és jól ízesített, frissen sült, illetve pirított bagettet adtak mellé. Az adagot ügyesen lövik be, marad hely a következő fogásnak is. A halászlé durvára passzírozott, ízletes, színe lehetne pirosabb. A szépen irdalt ponty kissé túlfőtt, de ízre kitűnő, friss és teljességgel iszapízmentes. A Margherita pizza élvezetes, tésztája valahol a nápolyi és középeurópai között van, értékeltem rajta a koktélparadicsomot és a bazsalikomleveleket, amit sokfelé lehagynak. A túrógombóc házias, lehetne egy fokkal könnyedebb, jó hozzá az optimálisan, azaz kellő visszafogottsággal édesített fahéjas tejfel.

A kiszolgálás udvarias, kedves, szívélyes.

Hétféle minőségi bort tartanak, két villányi, valamint egy tokaji pincészettől, ezeket kimérik decire is, meglepően kedvező, 450 és 650 forint közötti áron. Töményitalok címszó alatt is több prémium tételt találunk. A sörszegmens kiegészítendő lenne, ha a minőségi szemléletet akarják e téren is uralkodóvá tenni. A sör-rovatban egyelőre három nagyipari multitermék neve sorakozik, Heineken, Dreher és Pilsner Urquell.

Értékelés:

Összélmény: 4,75 pont

Konyha: 4,25 pont

Atmoszféra: 4,75 pont

Kiszolgálás: 5+ pont