Enso

Kortárs „wabi sabi” stílusú ramen-bárként határozzák meg magukat a honlapon, de a Facebook-besorolások között megtaláljuk a „zugkocsmát” is. Nem véletlenül. Ide aligha téved be valaki, informatív cégtábla nincs is az utcán. A hely nevét neonfelirat jelzi, de kevesen tudhatják, hogy mit jelöl. A kíváncsiskodók is hamar visszafordulhatnak, a lepergő vakolatú belső udvar csak annak ígér bármit is, aki tudja hova jött. A zen-buddhizmusban az elme felszabadulásának pillanatát, a megvilágosodást, a kreativitást szimbolizáló, laza ecsetvonással rajzolt körről elnevezett gasztro-kocsmában, japán megnevezéssel „izakayában” épp a „Mannish Boy” szólt Muddy Waterstől, midőn leültem az asztalomhoz. A háttérzene mindvégig emelt az összélményen. A berendezés egyedi, illik a kulináris kínálathoz, egyfajta rendezett szedett-vedettség uralja, erőltetett romkocsmásság nélkül.

Fantáziadús ázsiai fúziós konyhát visznek néhány „vendégfogással”. Az általam rendelt ételeken kívül kínálnak többek között citromfüves tengeri csigát, saját cheese cake interpretációt, rament kacsából és pisztrángból, de van egy shi take gombás vegán verziójuk is. Az Enso kulcsfigurái a „pop-up” vacsoráiról elhíresült „Konyhakör” alapítója, Tennet Benjámin, valamint a Costes-ben, a Zónában, a Beszállítóban és a Fámában tapasztalatot szerzett, Saigont is megjárt Ruff Dávid.

Az árak értékarányosak. Előételszerű kis tálak 950 és 2450, ramenek 3150 és 3650, főételek 2850 és 5900, desszertek 1150 és 1350 forint között kaphatók.

Az első fogás, ami megragadta a tekintetem, a „malacfüle” volt. Itt ropogós, izgalmasan fűszerezett variánst adnak, mely ideális sörkorcsolya. Mellé kitűnő a szezonális kimchi, ami ottjártam idején, 2021 szeptemberének második felében karfiolból készült. A szecsuáni zöldalmás pacalsaláta valóságos ízszimfónia volt, jó értelemben szájzsibbasztó, markánsan csípős, zöld korianderrel megszórt, komplexen fűszerezett alkotás. Rendeltem Gillardeau osztrigát is, ami hozta a formáját, három változatban kínálják, jómagam a nyers yuzu-s variánst próbáltam ki. Finom volt a Pao de Queijlo, ami brazil sajtos pogácsát fed, s nem okozott csalódást a desszertként rendelt trüffel-gyűjtemény sem. (Teszt időpontja: 2021. szeptember 21.)

A kiszolgálás kedves, udvarias, közvetlen.

Az itallap a söröket leszámítva követi az étlap igényességét és extravaganciáját. A kínált négy sör közül három érdektelen, de az észt Pöhjala főzde „Meri” nevű gose-főzete figyelmet érdemlő. Kínálnak nyolc jól összeválogatott bort, melyek fele magyar, ötöt kimérnek decire is. A töményitalok között kommersz tételt nem találunk egyáltalán.

Értékelés

Összélmény: 5 pont

Konyha: 5 pont

Atmoszféra: 5 pont

Kiszolgálás: 5 pont

Az Enso 2024 kora nyarán bezárt, az üzemeltetők június 25. napján rendezték meg a hely búcsúbuliját.