Bor és garnéla – Rák ’n’ roll

Hangulatos piaci bisztró. A „rák’n’roll” mottó ötletes szójáték, kár, hogy nem használták ki a benne rejlő potenciált teljesen, be lehetne venni a választékba mindenféle rákos tekercset („roll-t”), a wraptól a tavaszi és a nyári tekercsekig. A bárpultot integráló rész szűk, de szépen kialakított, a vendégek az utcán vagy a piaccsarnokban elhelyezett asztalok mellé telepedhetnek le.

Rákokra alapozó, távolkeleti ihletésű konyhát visznek, az étlap dicséretes rövid és áttekinthető, minden frissen készül. A séfajánlat keretében jambalaya-t, bulgursalátát, massaman curryt, garnéla satay-t, garnélás katalán szendvicset, valamint görög pitát kínálnak, értelemszerűen azt is garnélával. Az étlapon szerepel többek között tom yum leves, fehérboros garnéla, roston sült és pankó morzsás garnéla, előbbi 20, 40 és 80, utóbbi 25, 50 dekás, illetve egy kilós adagban, saláták a kimchitól a mangó-dresszinges friss vegyes salátáig, s ötféle desszert köztük mangós kókusztejes sushi-rizs és háromféle tarte. A dekára megadott rákok ára nyilván annál kedvezőbb, minél nagyobb adagot rendelünk. A séf Gyurik Norbert, aki Németországban szerzett tapasztalatot, de dolgozott a jónevű Vágódeszkában is. A „Bor és Garnéla” a 2025 őszén megjelent magyar Gault&Millau étteremkalauzba bekerült két kecskeméti vendéglátóegység közül az egyik (a másik a 48 étterem).

A pho leves ízletes, harmonikus, külön kiemelendő a jó állagú, jó ízű marhahús, mely meghaladja a legtöbb pho-bár produkciójának szintjét. Dilemmáztunk, hogy fehérboros kagylót kérjünk-e vagy rizstészta-gombócot garnélával töltve, mangós ponzuval, a tulajdonos a kagylót javasolta, azt is vállalva, hogy ha nem az elvárt ízvilágot kapjuk, akkor vendégei vagyunk bármelyik fogásról is legyen szó. Nem éltünk a rendkívül gáláns ajánlattal, de tény, hogy héjas kagylóra számítottunk. A lé sótlan volt, még az átlagnál kevesebb sót használó asztaltársam szerint is. Összességében nem volt ez rossz produkció, de nem érte el a másik két fogás színvonalát. A sótlanságot lehetett orvosolni, ellentétben a fősodratú helyeken sokkal jellemzőbb elsózottsággal. A salátamixszel, savanyított zöldségekkel, babcsírával, pack choi-jal, mangós dresszinggel, mogyoróval és kellő mennyiségű zöld korianderrel készült garnélás „umami szendvics” meggyőző volt, ízletes és szépen tálalt.

A kiszolgálás kedves, udvarias. Bor témában van tér a fejlődésre, az ifjú hölgy nem tudta megmondani, hogy az itallapon egyébként érthetetlen módon mindössze „balatoniként” feltüntetett Sauvignon blanc-nak ki a termelője, pedig ott áll a hátcímkén. Egy olyan helyen, mely a bort a nevébe emeli, elvárható, hogy egy ilyen banális kérdésre választ kapjunk, különösen, ha a borválaszték mindössze hét tételes.

A két olasz habzó és ötféle csendes bort kínálnak, egy újzélandi Sauvignon Blanc-t leszámítva magyar nedűket, egyet, szintén Sauvignon Blanc-t Garamvári Venceltől, egyet a Káli Kövektől s kettőt a villányi borvidékhez tartozó Babarcszőlősön gazdálkodó Ruppert pincétől. Valamennyi bort kimérik decire. Csapon Peronit és Floris Kriek-et tartanak, van két nullás sörük is. A töményitalaik a standardok közé tartoznak. Készítenek limonádékat, ginkoktélt és Aperol spritz-et.

Értékelés

Összélmény: 4,5 pont

Konyha: 4,5 pont

Atmoszféra: 4,5 pont

Kiszolgálás: 4,75 pont