A 2014-ben megnyitott Jónás kézműves sörház a magyar “sörforradalom” egyik úttörő egysége volt. A névválasztást alighanem a lokáció határozta meg, akkor még a Bálnában működtek. Jónás, a Bálnában, ugyebár. Az egység bezárásáról 2021 áprilisában érkezett hír, a Bikás parkbéli újranyitásról egy évvel később, múlt hónapban lehetett olvasni a világhálón. Az új lokáció hangulatos terasszal rendelkezik, a beltér kissé puritán, de szerethető.
A főzde honlapján megnyerő bemutatkozó sorokat olvashatunk: „A sörszerelem olthatatlanul izzik. Számunkra az a legfontosabb, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki a kiváló minőségű alapanyagokból. Víz, maláta, komló és élesztő – az alapokat modern technikával ötvözzük és néha pedig őrületes receptek alapján főzött különlegességekkel örvendeztetjük meg a sörkedvelőket és magunkat is.” Az étlapot is ennek az igényeségnek a jegyében állították össze magyar és nemzetközi sörhöz illő ételekből. Kínálnak többek között ropogós sertéscsászárhúst kolbászmorzsával és paprikás krumplival, konfitált kacsacombot rozmaringos édesburgonyapürével, aszalt szilvás jus-vel, petrezselyem-pestoval, tépett sertéshúst és savanyú sörrel készült marharagut.
Az árak értékarányosak.
Az újranyitott Jónásba egy kései reggelire tértünk be, így nem a meleg konyhát vettük célba. Egy házi szendvicskrém-válogatást kértünk, mind az öt elem ütötte a mércét, finomhangolás leginkább a zöldfűszeres vaj esetében lenne indokolt, amit cseppfolyóssá olvasztottak, majd megszilárdítottak, így vajszerűségét elvesztette, inkább ghee-re hasonlított. A bátran megcsípősített, s egyébként is ügyesen ízesített guacamole-t jobban kedvelem rusztikusabban, darabosabban, a hummuszt pedig krémesebbre turmixolva, de így is szerettük őket. A muhammara (szír paprikakrém) ízre kiválóan sikerült, a padlizsánkrém témájában nem alibiztek, mint annyi helyen, a műfaj remeke volt ez az alkotóelem ízre, állagra egyaránt. Csúcsminőségű kovászos kenyeret adtak mindehhez, amit kérésre utánpótoltak. A tányéron főként dekorációs funkciót ellátó zöldborsóhajtás mellett némi Maldon só és egy félbe vágott Bird’s Eye chili is helyett kapott. Megtudtuk, hogy a kenyeret az egyik kézműves pékség nekik készíti, de tervben van, hogy maguk süssék a kenyeret is. Három saját sört kóstoltam mindehhez az India Pale Ale (IPA) stílusirányzat alfajaiból, név szerint Heavy Mommyt, Horny Ponyt és Bright Future-t, ezek minősége megfelelt felfokozott elvárásaimnak. Társaim tejeskávét ittak, ők is dicsérték a maguk italát. Megkóstoltuk a két desszertet is. A meggyes-mákos tarte ötletes édesség, valójában jó ízű, kissé tömör máktorta meggyhabbal, -lekvárral és -coulis-val. A nevén jó lenne változtatni, annál is inkább, hogy többet ad egy hagyományos tarte-nál. A pohárban felszolgált édesmorzsás sárgabarack-mousse könnyed, finom.
A kiszolgálás mintaértékű, kedves, szívélyes, gyors, segítőkész, a pultossal el lehet beszélgetni a sörökről, a kérdésekre adott válaszok hozzáértést éreztetnek, s őszinte lelkesedést, elkötelezettséget, illetve motiváltságot sugallanak. Sikerült megbeszélni, hogy mind az öt kencéből kerüljön a tálra egy adag, nem csak háromból, ráadásul nem számoltak fel a gesztusért semmit. Bár asztalszervízzel működnek, felszolgálási díj nincs.
Az italválasztékot böngészve elsőként a kommersz multitermékek teljes hiánya szúr szemet és ébreszt nagyfokú respektust. Másrészt az italkínálat messzemenő igényessége is feltűnő. Itt nemcsak a sörök tartoznak a prémium kategóriába, hanem a borok és a töményitalok is.
Értékelés
Összélmény: 5 pont
Italválaszték: 5+ pont
Konyha: 4,5 pont
Atmoszféra: 4,5 pont
Kiszolgálás: 5+ pont
Erre a hirdetésre való jelentkezéshez küldjük el az adatainkat e-mailben a jonaskezmuvessorhaz@gmail.com címre