Kis Vadász – Mali Lovac vendéglő

A Kis Vadász, szerb nevén Mali Lovac a helybeli magyarok által előszeretettel látogatott vendéglő, mely szemgyönyörködtető, parkos környezetben működik, belterében a nyolcvanas éveket idézi. Háromnyelvű (szerb, magyar és angol) étlapján a helybeli két nemzeti közösség kedvelt fogásai sorakoznak. 2011-ben 11.074 szerb és 10.323 magyar élt itt, azóta ez az arány vélhetőleg romlott valamelyest, de a magyarság most is markáns, életképes kollektívumot alkot a városban. Rajtuk kívül további tizenkét etnikum tagjai is megtalálhatóak a Tisza-parti városban, de számuk összeadva is éppen hogy közelíti az ezret.

A Délvidéken megszokott csevap, pljeszkavica, Karadorde szelet s rablóhús (raznici) mellett a Kis Vadászban kínálnak többek között gulyáslevest, őzpörköltet, grillezett pisztrángot, süllőt és harcsát, meg persze különféle sült és rántott húsokat, főként csirkéből és disznóból.

A pacal mellett leginkább a birkapörköltre, valamint a lucskos káposztával rokonítható „édeskáposzta birkahússal” elnevezésű fogásra lettem volna kíváncsi, utóbbit helyi jóbarátaim kifejezetten ajánlották, de ezekkel sajnos nem tudtak aznap szolgálni. A pacal ízre nem élvezhetetlen, színben, szaft-állagban azért mást várnánk. Különösen, hogy a Délvidék s azon belül Bácska erős a paprikatermesztésben. A pacal mellé adott kenyér gyenge minőségű volt, az asztalon a borslisztszóró mellett egyszerű minőségű ecet és napraforgóolaj. A pacalon kívül rendeltünk pontyot is, köretet nem kértünk, az étlap nem jelöli, hogy az benne van az egyébként is barátságos árban. De mint kiderült, azt is adnak hozzá, élvezhető mángoldos krumplit, ami Fiumétől Hajdújárásig déli területeinken a leggyakoribb köret, amit halakhoz társítanak. A ponty friss volt, impozáns adag, elkészítése házias, mondhatnám, amatőr, de inkább egy lelkes autodidakta süssön meg egy ízletes, friss halat, mint egy profi egy hűtőízűt. Káposztasalátát, sült paprikát és erős paprikát is kértünk, ezekkel maradéktalanul meg voltunk elégedve. Dicséretes, hogy nem oldják meg a sült paprika témáját úgy, mint sokfelé Erdélyben, ahol letekerik egy Lidl-termék tetejét, majd onnan szervírozzák a kért salátát. Itt helyben készült mindkét paprika, amit bátran megfokhagymáztak.

A kiszolgálás formálisan udvarias, kedves, szívélyesnek nem mondanám.

Tucatnyi helyi bort tartanak, ezek közül négyet pohárra is kimérnek. A nagyipariak mellett van egy óbecsei kézműves sörük is. A töményitalok között a helyi gyümölcspárlatok jelentenek némi érdekességet.

Értékelés:

Összélmény: 3,75 pont

Konyha: 3,5 pont

Atmoszféra: 4 pont

Kiszolgálás: 3,5 pont